TERVEZET
A LAKÓÉPÜLETEK TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA
A tűzvédelemről szóló 1996. évi XXXI. tv. 19. § (1) bek., valamint a 35/1996. (XII. 29. BM számú rendelet 57. § (1) bek. alapján a kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást több lakást magában foglaló lakóépületre vonatkozó előírásokat az alábbi Tűzvédelmi szabályzatban határozzuk meg.
A Tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat a lakástulajdonosok, a helyiségek bérlői, használói, a helyiségekben tartózkodó személyek, helyszínen tartózkodó dolgozói, valamint más szolgáltató, javítást végző személyek kötelesek betartani.
A LAKÓÉPÜLETEK ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI SZABÁLYAI
– A lakásokban és a közös használatú helyiségekben (pince, tárolóhelyiségek, szárító stb.) nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, azzal olyan tevékenységet folytatni, amely a lakás, illetve az épület rendeltetésszerű használatától eltér, ezzel tűzveszélyt, tüzet vagy robbanást okozhat.
– A lakásból, közös használatú helyiségből való eltávozás előtt meg kell győződni arról, hogy a visszahagyott körülmények nem rejtenek-e magukban tűzveszélyt (pl. nyitva maradt gáz, égő cigarettavég, bekapcsolt hősugárzó vagy vasaló stb.).
– A lakásban A–B tűzveszélyes osztályba tartozó éghető folyadékból (pl. benzin, hígító stb.) legfeljebb csak 5 litert, a C–D tűzveszélyes osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb csak 20 litert szabad tárolni olyan helyen, ahol tüzet, vagy robbanást nem okozhat. Tárolás csak erre a célra forgalomba hozott zárt edényben történhet. A lakásban egyéb tűzveszélyes vegyszert csak annak használati utasításban szabályozott módon lehet tárolni, használni.
– Tilos az épületekben lévő épületgépészeti és közműberendezések számára kialakított burkolatok mögött rendeltetés-szerűen oda nem tartozó anyagok tárolása.
– Tűzgyújtó eszközt, éghető folyadékot, valamint olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatással tüzet vagy robba-nást okozhat, csak úgy szabad elhelyezni, hogy ahhoz korlátozott cselekvőképességű személy (pl. gyerek) hozzá ne férhessen.
– Gázzal üzemelő berendezést a biztonsági előírások betartása mellett szabad üzemeltetni, a biztonságos üzemelésért az üzembetartó felelős.
– Villamos berendezést csak rendeltetésének és méretezésének megfelelően szabad használni. Villamos berendezés és éghető anyag közti távolságot úgy kell betartani, hogy a berendezés meghibásodása esetén bekövetkezett túlmelege-dés tüzet ne okozzon.
– Fűtőberendezést, illetve villamos fűtőberendezést, készüléket üzemelés alatt felügyelet nélkül hagyni nem szabad.
A fűtőberendezés, valamint az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőtermeléssel való üzemelés mellett se jelentsen gyújtási veszélyt.
– Villamos berendezések javítását csak szakképzett személy végezheti. A villamos berendezések kezelési, karbantar-tási utasításait be kell tartani.
– Égő cigarettavéget, gyufaszálat szemétgyűjtő edénybe dobni szigorúan tilos! Dohányozni csak olyan helyen és mó-don szabad, amely tüzet nem okoz.
– Az épületben PB-palackot, valamint égést tápláló, illetve tűz- és robbanásveszélyes gázpalackot használni, tárolni életveszélyes, szigorúan tilos!
– A lakóépületben, a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységen túlmenően A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatni tilos!
AZ ÉPÜLET KÖZÖS HELYISÉGEIVEL KAPCSOLATOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK
– Pincében fokozottan tűz- és robbanásveszélyes osztályba sorolt anyagokat (pl. PB-palack, benzin, hígító stb.) tárolni tilos.
– Pince közvetlen utcára nyíló szellőzőnyílása vagy ablaka alatt éghető, tűzveszélyes anyagot tárolni nem szabad. A pince ablaka és a terepszintnél mélyebben lévő nyílások előtt gázüzemű autókkal parkolni tilos. Az ablakra sűrű szövé-sű dróthálót kell felszerelni az égő gyufa és cigarettavég bedobása ellen.
– Közös használatra szolgáló területek (pl. kapubejárat, lépcsőház, átjáró stb.) még ideiglenes jelleggel sem használ-hatók anyagtárolásra. A közlekedési és menekülési utakat állandóan szabadon és tisztán kell tartani.
– A menekülésre szolgáló utakat, közlekedési utakat lezárni csak a tűzvédelmi hatóság engedélye alapján szabad. A lezárt menekülési útvonal ajtajához minden lakónak rendelkeznie kell az ajtó nyitásához szükséges kulccsal.
–A lakóház közös használatú helyiségeiben fokozottan tűzveszélyes anyagot, éghető folyadékot, PB-palackot tárolni szigorúan tilos.
– A kerékpár- és babakocsi tároló helyiségben vagy pincerekeszben éghető folyadékot, éghető gázt – a segédmotor-kerékpárba épített üzemanyagtartály kivételével – tárolni nem szabad. Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, illetőleg üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javí-tást végezni tilos.
– A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetőleg a kettős üzemű járművet tilos elhelyezni:
a) cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén:
= talajszint alatti egyedi vagy több jármű tárolására alkalmas tárolókban,
= talajszint alatti parkolókban,
= tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épületek alatti terekben,
= olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből talajszint alatti, illetőleg olyan helyiség nyílik. amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított,
= ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított;
b) sűrített földgáz-üzemanyag esetén:
= tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben,
= ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított;
c) a földszintesnél magasabb olyan építményben – kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivéte-lével –, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.
– Motorkerékpárt, segéd-motorkerékpárt az épület közös helyiségeiben javítani tilos. Az elcsepegtetett kenő-, illetve üzemanyagot fel kell takarítani.
– Gépjárműveket az épület mellett az ajtótól, ablaktól legalább 5 méter távolságra, de minimum 2 méter távolságra szabad elhelyezni. A tűzoltási felvonulási utakon és a földalatti tűzcsapok felett parkolni tilos.
SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK
A nem lakás céljára szolgáló helyiségekben, közösségi tárolókban az alábbi anyagok tárolása és az ezekkel kapcsolatos tevékenység tilos!:
= lőfegyverek, töltények, töltetek,
= pirotechnikai anyagok
= tűz- és robbanásveszélyes anyagok, éghető folyadékok (benzin, hígító, festék, lakk stb.)
= PB-gázpalackok (háztartási és turistapalack)
= lánghegesztő apparátok gázpalackjai (dissou-, oxigén- stb.)
= undort keltő bűzös anyagok
= egészségre ártalmas anyagok
– Benzin üzemű segédmotorokat, illetve motorkerékpárokat csak az erre kijelölt tárlókban szabad tárolni. A tárolókban az előírt kézi tűzoltó készülékeket biztosítani kell.
Továbbá tilos minden olyan háziszolgáltató-ipari tevékenység, amely tüzet, illetve robbanást okozhat.
TŰZ ESETÉN TANÚSÍTANDÓ MAGATARTÁS
1. Aki tüzet, vagy annak körülményeire utaló jelenséget észlel, az köteles azt a tűzoltóságnak a 105 és/vagy a 112 számú telefonon azonnal jelezni.
2. A tűzjelzésnek, káresetjelzésnek tartalmaznia kell:
– a tűzeset, a káreset pontos helyét, címét;
– mi ég, mi van veszélyben?;
– emberélet van-e veszélyben?;
– a jelző személy nevét, a jelzésre használt távbeszélő-készülék számát.
3. A tűz- és káreset jelzéséhez minden lakó köteles a telefon készülékét, egyéb hírközlésre alkalmas eszközét ellen-szolgáltatás nélkül segítségül adni.
4. A jelzés megtétele után vagy azzal egy időben értesíteni kell az épületben tartózkodó személyeket a rendelkezésre álló eszközökkel.
5. A beépített és rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel haladéktalanul meg kell kezdeni a tűz oltását. Elektromos fe-szültség alatt lévő berendezés tüzét áramtalanítás előtt vízzel oltani tilos!
6. Mindenki köteles a tulajdonát képező tűzoltó készülékkel anyagi ellenszolgáltatás nélkül a tűzoltásba beavatkozni, illetve a tűzoltást végző személy részére tűzoltás céljából átadni. ellenszolgáltatás nélkül a jelző személy rendelkezé-sére bocsátani, járművével ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni.
7. Tűz esetén a lakók olyan helyre távozzanak, ahol a tűzoltás ideje alatt biztonságban vannak. Amennyiben ez a tűz terjedése, nagysága miatt nem lehetséges, akkor olyan helyre kell menniük, ahol a tűzoltóság a mentésüket el tudja végezni. Kerülni kell az olyan helyeken való tartózkodást – pl. előtérben, lépcsőházban stb. –, ahol a keletkező füst veszélyezteti a testi épséget.
8. Ha a lakásból való menekülés lehetősége nem biztosított, akkor a lakásban lévő eszközökkel, vízzel meg kell próbál-ni megakadályozni a tűz átterjedését és a nyílászárókon, légcsatornákon a füstnek a helyiségbe való bejutását, pl. az ajtók vízzel való locsolása, a rések eldugaszolása stb. útján.
9. A tűzoltóság helyszínre érkezéséig meg kell próbálni a tűz által elhatárolt területen lévő személyek, gyermekek, idő-sek, a mozgásukban korlátozott személyek mentését.
10. A füstmérgezés ellen az orra, szájra vizes ruha kötésével védekezzenek.
11. A pánikhangulat kialakulását minden körülmények között meg kell előzni!
12. Amennyiben lehetőség van az anyagi eszközök mentésére, úgy azt haladéktalanul meg kell kezdeni. A kimentett javak őrzéséről gondoskodni kell.
13. Az épületben lévő tűzjelző berendezés, tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések működőképességét rendszere-sen ellenőrizni kell.
14. A tűzoltás céljára szolgáló felszereléseket eltávolítani, azokat megrongálni, a hozzá vezető utakat eltorlaszolni szi-gorúan tilos!
15. Minden lakó ismerje meg a menekülési útvonalakat, a tűz esetén való teendőit, a tűzoltó eszközök alkalmazásának módját.
16. Szándékosan valótlan tűz- és káresetjelzés szabálysértési eljárást von maga után.
17. A tűzoltóság helyszínre érkezése előtt a parkoló gépkocsik eltávolításával biztosítani kell a tűzoltóság zavartalan működésének lehetőségét.
Fontosabb telefonszámok:
MENTŐK 104
TŰZOLTÓSÁG 105
RENDŐRSÉG 107
SEGÉLYHÍVÓ 112
KIÜRÍTÉSI TERV
Tűz esetén az épület kiürítését a tűzoltóság megérkezéséig az épület küldötte/ közös képviselője és vagy a lépcsőház bizalmija irányítja. A tűzoltóság megérkezése után a tűzoltás vezetőjének utasítása szerint kell eljárni.
FELADATOK:
1. A pánik megakadályozása érdekében a lakosság megnyugtatása.
2. Az épület kijárati ajtajainak kinyitása, az utcára való pánikmentes kijutás biztosítása; két- vagy többlépcsőházas épületek esetében a tetőkijárati ajtó kinyitása.
3. Két- vagy többlépcsőházas épületeknél, amennyiben füstelvezető nincs beépítve, a lépcsőházak füstmentesítését a tetőkijárati ajtók kinyitásával kell biztosítani. Amennyiben füstelvezető be van építve, úgy az épület földszintjén elhe-lyezett füstelvezető nyílást a kifüggesztett kezelési utasítás szerint kinyitják, hogy a lépcsőház füstje a szabadba tá-vozzon.
4. Amennyiben az utcára való kijutás bármely ok miatt nem lehetséges, az épületben tartózkodók az épület tetejére is kimenekülhetnek. Az tetőn biztonságosan megvárhatják a tűzoltóság mentését.
5. Menekülési lehetőség hiányában, amennyiben valaki a lakásba szorul, az ablakok kinyitásával, a lakás bejárati ajta-ját vízzel kell locsolni, hogy a lépcsőházi tűz ne terjedjen be a lakásba.
A lakóházakra és helyiségeikre vonatkozó, a tűzbiztonsággal kapcsolatos felülvizsgálatokat el kell végeztetni; villamos berendezések, villámvédelmi berendezések, tűzoltó vízforrások és tűzoltó készülékek esetén az OTSZ és a 2/2002. (I. 23.) BM sz. rendelet szerint, a gázkészülékek esetében a gyártó előírása szerint [11/2004. (II. 13.) GKM sz. rendelet]).
Szombathely