Bem 21. Lakóközösség közösségi oldala

Ez az oldal azért jött létre, hogy segítségül szolgáljon azoknak a tulajdonosoknak, akik gyosan, hiteles információkhoz szeretnének jutni

A jogszabály mai napon ( 2018.08.21. ) hatályos állapota.
41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalma-zásáról

A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, a kereskedelemről szó-ló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alap-ján - az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartá-sára és forgalmazására terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemuta-tás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, ame-lyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;

b) állatkereskedés: kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékeny-ség keretében történő forgalmazása, kivéve a ki-zárólag saját állo-mányból származó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a te-nyésztés helyéről közvetlen érté-kesítés keretében történő forgalma-zását;

c) *  kistestű eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot;

d) *  közepes testű eb: olyan eb, amelynek testtömege 20-40 kilo-gramm;

e) *  nagytestű eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 ki-logrammot;

f) *  varratmentesen zárt, egyedileg megjelölt lábgyűrű: olyan, a madár életének első napjaiban felhelyezett, a lábának kifejlődését követően el nem távolítható, folytonos kört képező gyűrű vagy szalag, amelyen nincsen semmilyen megszakítás vagy illesztés, és amelyet semmilyen módon nem változtattak meg.

2. § (1) Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan ál-lat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti.

(2) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemuta-tására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadóak.

(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. §-ának hatálya alá tartozó, az ország ős-honos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes ál-latfajok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok

3. § (1) Kedvtelésből tartott főemlős nem forgalmazható.

(1a) *  Tilos a szalamandrafélék (Salamandridae) és a szögletesfogsorú-gőtefélék (Hynobiidae) bármely faja egyedének, valamint a koreai ha-sadékszalamandra (Karsenia koreana) egyedének tartása, tenyésztése, forgalmazása, illetve e célra újabb példány nem szerezhető be.

(2) Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minő-sülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellékletének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

(3) *  Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szer-vezettől örökbeadott eb és macska transzpon-derrel történő megjelö-lésének költségei az állat örökbefogadóját terhelik.

4. § (1) Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel működtethető.

(2) Állatkereskedés akkor működtethető, ha az állatkereskedés

a) *  az állomány ellátására szolgáltató állatorvossal szerződést kötött,

b) rendelkezik jóváhagyott működési szabályzattal, valamint

c) biztosítani tudja az e rendeletben meghatározott tartási körülmé-nyeket.

(3) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kérelemben meg kell jelölni, illetve ahhoz mellékelni kell:

a) veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára ke-reskedelmük szabályozása által biztosított védel-méről szóló, 1996. de-cember 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az emlősök - kivéve rágcsá-lók és nyulak - esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát,

b) az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát,

c) a kereskedésnek a működési szabályzatát (a továbbiakban: az állat-kereskedés működési szabályzata), amely tartal-mazza az állatok ete-tésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlaní-tására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategész-ségügyi, állatvédelmi előírások betartására és a vásárlók tájékoztatásá-ra vonatkozó előírásokat.

(4) *  Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a kereskedés helye szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmi-szerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala (a továbbiak-ban: járási állat-egészségügyi hatóság) adja ki. A járási állat-egészségü-gyi hatóság az állatkereskedés működési szabályzatának jóváhagyásá-ról az en-gedélyben dönt.

(5) *  Az állatkereskedés naprakész nyilvántartást vezet a beszerzett, készleten lévő, eladott és elhullott

a) gerinces állatok fajonkénti egyedszámáról, a nemzetközi természet-védelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó é-desvízi halak kivételé-vel,

b) nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó ge-rinctelen állatok fajonkénti egyedszámáról.

(6) *  Elhullás esetén - amennyiben ismert - annak okát is rögzíteni kell.

5. § *  A járási állat-egészségügyi hatóság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az állatkereskedésben hatósági ellenőrzést vé-gez.

6. § (1) Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben - az állategészségügyre vonatkozó jogszabá-lyok alapján - forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalma-zó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állat-orvosi leletről és véleményről.

(2) A külön jogszabály szerint meghatározott állategészségügyi korláto-zó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésből tar-tott állat nem forgal-mazható.

(3) Amennyiben a kedvtelésből tartott állat tartásáról, tenyésztéséről, jelöléséről, illetve nyilvántartásáról külön jogsza-bály rendelkezik, csak az ott meghatározott rendelkezéseknek megfelelően tartott, tenyész-tett és nyilvántartott, vala-mint megjelölt állat hozható forgalomba.

7. § (1) Nem forgalmazható az az állat,

a) mely szülőjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre,

b) *  melynek utóda nem képes önálló életre, kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő tilalom nem vonatkozik a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire.

8. § (1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgal-mazásakor át kell adni a vevő részére

a) a 338/97/EK rendeletben, illetve

b) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyez-tetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban

meghatározott esetekben az előírt származási igazolást, tenyésztői bi-zonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.

(2) Amennyiben jogszabály a kedvtelésből tartott állatfaj esetében kö-telező immunizálást rendel el, akkor ennek a faj-nak az egyede csak akkor forgalmazható, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelő igazolt kötelező immunizálással.

9. § (1) *  A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, gerinctelen állatok és halak kivé-telével - ha ismert vagy megállapítható - az egyed nemét és korát, va-lamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK ren-delet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásár-láshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb doku-mentumokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásá-ron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.

(2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a 2. számú melléklet szerinti írásos dokumentumokat.

(3) *  Egyedi dokumentációval nem rendelkező állatok forgalmazása-kor elegendő fajonként egy darab írásos tájékoztatót az új tulajdonos rendelkezésére bocsátani, mely történhet elektronikus úton is.

10. § (1) Veszélyes állat csak azon személy részére forgalmazható, va-lamint - állatforgalmazásnak nem minősülő módon - annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély másolatát átadja a forgalmazó, illetve az átruházó részére.

(2) *  A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulaj-donosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát, valamint a forgalmazást, illetve átruházást rögzítő doku-mentum másolatát köteles a for-galmazást, valamint átruházást köve-tően 15 napon belül a forgalmazó, valamint átruházó tartási engedé-lyét kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példá-nyát 5 évig megőrizni.

11. § (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 13-16. §-ban meghatározottakat is alkal-mazni kell.

(2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen.

(3) Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzé-sektől és szennyezésektől.

(4) Állatkereskedés esetében - veszélyes állatok kivételével - a kedvte-lésből tartott állatok minimális elhelyezési felté-teleit a 3. számú mel-léklet tartalmazza.

(5) Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgal-mazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vo-natkozó rendelkezéseket.

(6) *  Tilos az állaton olyan maradandó küllemjavító beavatkozást - így különösen az állatba történő festékanyag injektálást, ide nem értve a jogszabály által egyedi azonosításra kötelezett állat megjelölését - vé-gezni, amely kizárólag an-nak kedvezőbb értékesíthetőségét szolgálja.

12. § *  A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6-8. §-ban, a 10. § (1) be-kezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13-16. §-ban foglalt előírásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékeny-ség keretében történő forgal-mazására is alkalmazni kell.

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmód-ra vonatkozó rendelkezések

13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vo-natkozó mindenkori adatokkal és dokumentumok-kal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonat-kozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulaj-donoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájé-koztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), - ha ismert - az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismere-tekről.

13/A. § *  A Magyarországon tenyésztett madarat - a 15/A. § (4) be-kezdésében meghatározott kivétellel - legkésőbb a kikelést követő 14 napon belül meg kell jelölni varratmentesen zárt, egyedileg megjelölt lábgyűrűvel.

14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágó-anyagot az adott faj-nak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.

(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környe-ző lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségte-lenül ne zavarja.

(3) *  A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tar-tójának naponta legalább egy alkalommal Ellen-őrizni kell. Az állattar-tónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környe-zeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az álla-toknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint ál-landó zajban állatot tartani nem szabad.

(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igé-nyét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kie-légíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

(5) *  Tilos

a) kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,

b) * 

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,

d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben

tartani.

(6) *  Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható terü-letet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

(7) *  Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az emlősök és a mada-rak esetében az egyed tartásakor az állatkert és az állatotthon létesíté-sének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló jogszabály mellékletében foglalt, az állatok minimális elhelyezésére vo-natkozó rendelkezéseknek kell megfelelni.

(7a) *  A (7) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni

a) emlősöknél

aa) a háziasított fajok (kutya, macska, vadászgörény, háziló, szamár, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, házinyúl),

ab) a sünfélék (Erinaceidae) családjának fajai,

ac) a csincsillák (Chinchilla spp.),

ad) a degu (Octodon degus),

ae) a tengerimalac (Cavia porcellus),

af) a hörcsögfélék (Cricetidae spp.) családjának fajai és

ag) az egérfélék (Muridae spp.) családjának fajai,

b) madaraknál

ba) a háziasított fajok (házigalamb, japán fürj, házityúk, pulyka, gyöngytyúk, házi lúd, házi kacsa, pézsmaréce),

bb) a papagájfajok (Psittaciformes spp.), kivéve az arák (Anodorhyn-chus spp., Cyanopsitta spp., Ara spp., Orthopsittaca spp., Primolius spp.) és a bejelentésköteles kakaduk (Cacatuidae spp.),

bc) a galambfajok (Columbiformes spp.) és

bd) a pintyfajok (Fringillidae, Ploceidae, Viduidae, Estrildidae, Passere-llidae, Thraupidae, Cardinalidae spp.)

esetében.

(8) *  A csoportosan tartott állatok esetében - hacsak az adott fajra vo-natkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik - a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy idő-ben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihe-nő-, és búvóhelyhez.

(9) *  A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, vagy közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.

(10) *  A nem kizárólag talajon vagy vízben lakó fajok esetében lega-lább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhe-lyezni, amelyek mé-rete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.

(11) *  Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, vagy az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pe-reme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozá-sára.

(12) *  Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot állandó jelleggel, ebet tartósan kikötve tartani tilos.

(13) *  Az ebek vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

(14) *  Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben fog-lalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre, valamint a hatósági megfigyelés alá vont ebek tartására.

(15) *  Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.

(16) *  Hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, il-letve tükörképüket ne láthassák.

15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok - kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek -, illet-ve az ember biztonságát.

(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt - az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével -, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed szá-mára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalom-ban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.

15/A. § *  (1) Madarak vadon befogott egyedeit - a vadászható madár-fajok egyedeinek kivételével - kizárólag a termé-szetvédelmi hatóság engedélyével szabad tartani.

(2) Eltérő rendelkezés hiányában az (1) bekezdés előírásai nem vonat-koznak a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük sza-bályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a to-vábbiakban: 338/97/EK tanácsi ren-delet) hatálya alá tartozó példányokra.

(3) Az állattartónak a madárra felhelyezett varratmentesen zárt, egye-dileg megjelölt lábgyűrűvel kell igazolnia - a (4) bekezdésben meghatá-rozott kivétellel - azt, hogy egy példány nem vadon befogott, hanem tenyésztett. A természetvédelmi hatóság engedélyezheti a madár más módszerrel történő megjelölését abban az esetben, ha a tenyésztett madár ily módon történő megjelölése nem lehetséges.

(4) Az ellenkező bizonyításáig a (3) bekezdés szerinti jelölés hiányában is tenyésztett példánynak kell tekinteni a kö-vetkező madárfajok egye-deit:

a) a tyúk-, a lúd- és a galambalakúak rendjének, valamint a futómada-rak valamennyi faja,

b) a 338/97/EK tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó papagájfajok,

c) ezüstcsőrű pinty (Lonchura cantans), malabári pinty (Lonchura mala-barica), muskátpinty (Lonchura punctulata), japán sirályka (Lonchura striata domestica),

d) ausztrál pintyfajok [Gould-amandina (Erythrura gouldiae), ékfarkú amandina (Poephila acuticauda), szakállas amandina (Poephila cincta), álarcos amandina (Poephila personata), zebrapinty (Taeniopygia casta-notis), rácsosszárnyú asz-trild (Taeniopygia bichenowii), barnacsíkos pinty (Aidemosyne modesta), kákapinty (Neochmia ruficauda), festett asz-trild (Emblema pictum), gyémántpinty (Stagonopleura guttata)] és

e) kanári (Serinus canaria).

(5) A Kormány az Ávtv. 45/B. §-a tekintetében az (1)-(4) bekezdésben foglaltak betartásának vámeljárás során történő ellenőrzése vonatko-zásában az állami adó- és vámhatóságot állatvédelmi hatóságként je-löli ki.

16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azok-nak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során

a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,

b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellát-ni, amely annak jólétét szolgálja.

(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon ál-latok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hi-bák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.

(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott ál-lat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntar-tásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.

(5) *  Eb küllemének megváltoztatása érdekében farok kurtítás végez-hető, az eb hét napos koráig.

17. § (1) Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tar-tására képes.

(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

(3) *  Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő - kizárólag az egyed jellemzően ag-resszív magatartásának is-merete esetén kell.

17/A. § *  Az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes idő-tartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenysé-gek felügyeletéről szóló jogszabály szerinti pirotechnikai termékek en-gedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondos-kodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozá-sáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.

17/B. § *  (1) *  A szolgáltató állatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e.

(2) *  A transzponderrel való megjelölés vagy az ivartalanítás megtör-téntét az azt elvégző szolgáltató állatorvos az oltá-si könyv vagy a kis-állatútlevél megfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegző-jével igazolja. Az ivartalanítás megtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredményes bizonyító vizsgálatot követően igazol-ható.

(3) *  Az eb transzponderrel történő megjelölését követő 8 napon belül a beavatkozást végző szolgáltató állatorvos kö-teles az állatnak az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel megje-lölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban (to-vábbiakban: adatbázis) regisztrálni.

(4) *  A transzponderrel megjelölt, az adatbázisban nem szereplő eb adatait az állat tartója köteles 2012. december 31-ig a szolgáltató állat-orvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(5) *  Az adatbázisba történő regisztráció, valamint az adatbázisban re-gisztrált eb adatának megváltozása miatt történő adatmódosítás díj-mentes.

(6) *  A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén

a) az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a szolgáltató állat-orvossal az adatbázisban regisztráltatni,

b) az adatbázis működtetője köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani.

(7) A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adat-változást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(8) *  A transzponderrel megjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútle-vele kiállítását az azt elvégző szolgáltató állatorvos 8 napon belül köte-les az adatbázisban regisztrálni.

(9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól el-térő vagy abból hiányzó adatokról a jegyző köteles az adatbázis mű-ködtetőjét értesíteni.

(10) *  Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.

(11) *  A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi.

(12) *  A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a szolgáltató állatorvos köteles jelen-tést tenni a járási állat-egészségügyi hatóság felé.

Eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felme-rülő hatósági feladatok, valamint a veszélyes eb tartása és a tartás en-gedélyezése * 

17/C. § *  (1) *  Amennyiben a települési, fővárosban a kerület önkor-mányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazga-tott terület tekintetében a fővárosi főjegyző arról értesül, hogy eb a 4. számú melléklet szerinti sé-rülést okozott, arról köteles írásban értesí-teni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állat-egész-ségügyi hatóságot.

(2) *  Eb okozta sérülés esetén a járási állat-egészségügyi hatóság a (3) és (4) bekezdések szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja a 4. számú melléklet alapján.

 (3) *  A járási állat-egészségügyi hatóság az ebtartót

a) írásos figyelmeztetésben részesítheti,

b) az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartásá-ra kötelezheti,

c) az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,

d) az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyezte-tett képzés elvégzésére kötelezheti.

(4) *  A járási állat-egészségügyi hatóság

a) elrendelheti az eb ivartalanítását,

b) az ebet veszélyesnek minősítheti,

c) elrendelheti az eb életének kioltását, az Ávtv. 24/C. § szerinti ese-tekben.

(5) *  A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sé-rült ember vagy állat magatartását.

(6) Amennyiben ebek falkában okoznak sérülést, a falka összes tagja tekintetében jogkövetkezményeket kell megálla-pítani és alkalmazni.

(7) *  Ha az eb ismételten nyolc napon túl gyógyuló, vagy annál súlyo-sabb sérülést okozott embernek, a sérülés kelet-kezésének vizsgálata során a járási állategészségügyi hatóság a (3) bekezdés b)-d) pontja és a (4) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti jogkövetkezménnyel élhet.

(8) E § rendelkezései nem vonatkoznak

a) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, közfeladatot ellátó őrszolgálatban szolgáló ebek jogszerű alkalmazására,

b) a magántulajdon védelmére irányuló hivatásos őrzővédő feladatot ellátó ebek jogszerű alkalmazására,

c) a vadászat során a vadnak sérülést okozó vadászebekre.

17/D. § *  (1) *  Állatorvos vagy települési, fővárosban a kerületi ön-kormányzat, a Fővárosi Önkormányzat által közvet-lenül igazgatott te-rület tekintetében a fővárosi önkormányzat állatvédelmi őrszolgálata köteles figyelmet fordítani ar-ra, hogy a feladatainak ellátása során vizsgált eb viselkedése indokolja-e a veszélyesnek minősítési eljárás megindítását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eb viselkedése, illet-ve fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az em-bernek sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszé-lyesnek minősítésével hárítható el, arról köteles írásban értesíteni az ebtartás helye szerint illetékes járási állategészségügyi hatóságot.

(2) *  Az (1) bekezdés szerint bejelentett ebet a járási állategészség-ügyi hatóság veszélyesnek nyilváníthatja.

(3) A veszélyesnek nyilvánítási eljárás során az eb magatartás zavarára irányuló állatorvosi vizsgálatot kell végezni.

17/E. § *  (1) *  A veszélyes eb - a (2) bekezdésben foglaltakra való te-kintettel - a veszélyesnek minősítést követő 60 nap elteltével kizárólag a járási állat-egészségügyi hatóság által kiadott engedéllyel, az abban előírt tartási feltételek betartása mellett, ivartalanítva és transzpon-derrel megjelölve tartható.

(2) *  Az engedély kiadását az eb tulajdonosa vagy az ebtartó a tulajdo-nossal együtt kérheti, az eb veszélyesnek nyilvá-nításáról szóló határo-zat véglegessé válását követő 15 napon belül.

(3) A veszélyes eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek (a továbbiakban: kérelem) tartalmaznia kell:

a) az eb tulajdonosának nevét, címét,

b) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszám),

d) az eb tartási helyének leírását,

e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét,

f) transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszámát,

g) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját,

h) az eb egyéb egyedi jellemzőit.

(4) A kérelemhez csatolni kell a tartás helye szerinti ingatlan tulajdo-nostársainak, illetve haszonélvezőjének hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben az eb tartási helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban van, illetve haszonélvezettel terhelt.

17/F. § *  (1) *  A tartást engedélyező határozat véglegessé válását kö-vetően a járási állategészségügyi hatóság az 5. számú melléklet A. pontjában meghatározott adattartalmú tartási engedélyt (a további-akban: engedély) állít ki az eb tulajdonosa részére.

(2) Az engedély a kiállítástól számított két évig hatályos.

(3) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a veszélyesnek minő-sített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló jogszabályban megha-tározott összegű díjat kell fizetni.

(4) Az engedély akkor adható ki, ha az ebtartó

a) a tizennyolcadik életévét betöltötte, és

b) cselekvőképes.

(5) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az eb tulajdonosa vagy az ebtartó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten megszegi,

b) az eb tartási helyét - akár ideiglenesen is - megváltoztatják, vagy

c) a veszélyes eb tulajdonjoga átruházásra kerül.

17/G. § *  (1) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a tulajdonosnak vagy az ebtartónak biztosítania kell a transzponder leolvasásához szük-séges eszközt.

(2) A beavatkozásokat végző állatorvos az 5. számú melléklet B. pont-jában meghatározott adattartalmú igazolást állít ki az ivartalanítás megtörténtéről, valamint az eb transzponderrel történő megjelölésé-ről.

17/H. § *  (1) A veszélyes eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyez-ni. A jelzés legalább öt centiméter átmérőjű ko-rong, egyik oldalán az ebtartó neve, lakcíme, telefonszáma, a másik oldalán az eb hívóneve és a „Veszélyes!” felirat szerepel. A korong beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.

(2) A veszélyes eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre vagy szomszédos magánterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, to-vábbá, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(3) A veszélyes eb tartására szolgáló ingatlan be- és kijáratain jól olvas-ható „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett jól látható, támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szüksé-ges. A táblát jól látható he-lyen kell elhelyezni.

17/I. § *  (1) Veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét megakadályozó, bizton-ságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méter-nél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elen-gedni és a szájkosarat levenni tilos.

(2) Veszélyes eb felügyelete - a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre - ideiglenesen sem ruházható át.

17/J. § *  (1) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdo-nosnak új tartási engedélyt kell kérnie.

(2) *  Veszélyes eb tulajdonjogának átruházását, az állat elhullását, el-vesztését huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a követ-kező munkanapon - a járási állat-egészségügyi hatóságnál be kell jelen-teni.

17/K. § *  (1) *  Aki veszélyes ebet talál, illetve befog, köteles azt hu-szonnégy órán belül a járási állat-egészségügyi hatóságnak bejelenteni, és a befogott ebet a járási állat-egészségügyi hatóságnak átadni.

(2) *  A járási állat-egészségügyi hatóság intézkedik az engedélyezett tartási helyen, és a tartási engedélyben megnevezett személy felügye-letén kívül talált veszélyes eb haladéktalan befogásáról, és az ebtartó vagy a tulajdonos értesítésé-ről.

(3) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, to-vábbá a leadott, befogott veszélyes ebet, 14 napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani a veszettség elleni védekezés szabályairól szóló jogszabály előírásai szerint.

(4) *  Veszélyes eb leadásáról, befogásáról a járási állat-egészségügyi hatóság jegyzőkönyvet vesz fel, melyet az eb pusztulásáig vagy tulajdo-nosváltásáig meg kell őrizni és gondoskodni kell a nyilvántartásáról.

(5) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcso-latos költségeket megtéríti, a veszélyes ebet részére első alkalommal - állatvédelmi bírság kiszabása mellett - vissza kell adni.

(6) A veszélyes eb életének kioltásáról szóló határozatban rendelkezni kell az azt végrehajtó állatorvos személyéről.

17/L. § *  (1) *  A járási állat-egészségügyi hatóság a tartási engedély-ben előírt biztonságos tartási feltételek teljesülését az engedélyben megjelölt határidő lejártával, de legkésőbb a tartási engedély kiadásá-tól számított 30 nap elteltével, az eb ivartalanításának és egyedi meg-jelölésének megtörténtét a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével ellenőrzi.

(2) *  A veszélyes eb tartási feltételeinek megtartását a járási állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi.

(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.

(4) Az ebtartó köteles a tartási feltételek ellenőrzését elősegíteni és tűrni.

17/M. § *  (1) Az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértői tevékenységet az folytathat, aki

a) a tevékenység végzésére irányuló szándékát az állatvédelmi ható-ságnak bejelentette, továbbá

b) állatorvos doktori képesítéssel, és a képesítés megszerzésétől szá-mított legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

c) legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A bejelentésnek az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény-ben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell a kérelmező képzet-tségére vonatkozó információkat.

(3) A bejelentéshez csatolni kell

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti képesítési feltétel meglétét tanúsí-tó okirat hiteles másolatát,

b) a szakmai gyakorlati idő meglétét igazoló iratot,

c) a szakmai működés részletes leírását tartalmazó iratot.

Átmeneti és záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirde-tését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Az 1-17. §, a 19. §, 24-25. §, valamint az 1-3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.

(3) * 

(4) E rendelet hatálybalépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.

(5) *  A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet és a veszélyez-tetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szó-ló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 199/2017. (VII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR.) hatálybalépését kö-vető harmadik hónap végéig az állattartó engedélyt kérhet a termé-szetvédelmi hatóságtól az általa a MódR. hatálybalépése előtt tenyész-tett, illetve beszerzett madár megfelelő jelölés nélküli tartásához.

(6) *  Az állattartó az állat élete végéig tarthatja, illetve a MódR. ha-tálybalépését követő hatodik hónap végéig értékesítheti a MódR. ha-tálybalépése előtt tenyésztett, illetve beszerzett, a 3. § (1a) bekezdé-sében meghatározott farkos kétéltűt.

(7) *  A MódR. hatálybalépésekor magánháztartásban már tartott arák (Anodorhynchus spp., Cyanopsitta spp., Ara spp., Orthopsittaca spp., Primolius spp.) és bejelentésköteles kakaduk (Cacatuidae spp.) vonatk-ozásában az egyed tartásakor - ameddig az állatot korábbi tartási he-lyén tartják - nem kell megfelelni az állatkert és az állatotthon létesí-tésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló jogszabály mellékletében foglalt, az állatok minimális elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseknek.

19. § * 

20-23. § * 

24. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. decem-ber 12-i 2006/123/EK európai és parlamenti irány-elv 9. és 16. cikké-nek való megfelelést szolgálja.

25. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, va-lamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cik-kében előírt egyeztetése megtörtént.

26. § *  E rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontja, 3. § (1a) bekezdése, 13/A. §-a, 14. § (7) és (7a) bekezdése, 15/A. §-a, 18. § (5)-(7) bekezdé-se tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó sza-bályokkal kapcsolatos információszol-gáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU euro-pai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke sze-rinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes fajok

A. Halak

1. Amurgéb (Perccottus glehni),

2. Kígyófejű halak (Channa spp., Parachanna spp.) összes faja,

B. Kétéltűek

1. Amerikai ökörbéka (Rana catesbeiana),

2. Keleti unka (Bombina orientalis),

C. Hüllők

1. *  Aligátorteknős (Chelydra serpentina)

2. Díszes ékszerteknős (Chrysemys picta)

3. *  Keselyűteknős (Macroclemmys temminckii)

4. Vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) - a 15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok

D. Madarak

Halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis)

E. Emlősök

1. Amerikai nyérc (Mustela vison)

2. Észak-amerikai mosómedve (Procyon lotor)

3. Kanadai hód (Castor canadensis)

4. Kanadai vörösmókus (Tamiasciurus hudsonicus)

5. Közönséges szkunk (Mephitis mephitis)

6. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)

7. Nutria (Myocastor coypus)

8. Szürke mókus (Sciurus carolinensis)

9. *  Amerikai rókamókus (Sciurus niger)

10. *  Csinos tarkamókus (Callosciurus erythraeus)

11. *  Japán mókus (Sciurus lis)

2. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A 9. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentumok

1. A kötelező immunizálásra vonatkozó adatok és dokumentumok.

2. Egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatok és dokumentumok.

3. Az állatfaj - a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család - tartásának minimális feltételeit, annak emberre vonatkozó ve-szélyeit, illetve egészségügyi ártalmait tartalmazó írásos ismertető. Az írásos ismertetőnek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, ame-lyek az állat egészségének és jólétének, valamint a tartó személy egészségének biztosításához szükségesek.

Az írásos ismertető minimális tartalmi elemei a következők:

a) az állat faja és tudományos neve,

b) az állat neme, amennyiben ez külső jegyek vagy egy egyszerű vizsgá-lat alapján megállapítható,

c) a faj származási országa és természetes előfordulási helyei,

d) a fajra jellemző kifejlett kori méret,

e) a fajra jellemző elérhető életkor,

f) a fajra természetes körülmények között jellemző aktivitás és szociá-lis szerveződés,

g) hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni,

h) hogyan lehet az állat hely, klíma, fény és egyéb igényeit kielégíteni,

i) hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szo-ciális igényeit kielégíteni,

j) hogyan lehet az állat elhelyezését szökésbiztosan megoldani,

k) bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és ho-gyan lehet ellene védekezni,

l) az e rendelet szerinti minimális tartási követelmények,

m) az állat milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelent az állat tar-tójának egészségére, és azt hogyan lehet megelőzni.

3. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételei az állat-kereskedésben

Amennyiben az elhelyezési feltétel függ az állat hosszától, akkor azt

a) teknős esetében egyenes vonalban a páncél elejétől a végéig,

b) más állat esetében annak testhosszában (az orrcsúcstól a farok vé-géig) kell mérni.

A. *  Madárpókok

 

Terrárium mérete
(hosszúság × szélesség × magasság)

 

Madárpókok (Theraphosidae)
- fán lakó fajok

Hosszúság: 2× az állat lábfesztávolsága,
Szélesség: 2× az állat lábfesztávolsága,
Magasság: 3× az állat lábfesztávolsága,
de kifejlett egyed esetén minimum 30 × 20 × 30 cm

 

Madárpókok (Theraphosidae)
- talajlakó fajok

Hosszúság: 2× az állat lábfesztávolsága,
Szélesség: 2× az állat lábfesztávolsága,
Magasság: 1× az állat lábfesztávolsága,
de kifejlett egyed esetén minimum 30 × 20 × 30 cm

 

B. *  Halak

1. A halakat életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akvá-riumi egységekben kell elhelyezni.

2. Tengervizes akvárium halak által használható víztérfogata nem lehet kevesebb 100 liternél.

3. Az akváriumot olyan mennyiségű és minőségű szűrőberendezéssel kell működtetni, mely tartósan biztosítani képes a halak számára meg-felelő életfeltételek kialakításához szükséges vízparamétereket.

4. Édes- és brakkvízi halak

 

 

A halak testhossza

1 cm halra jutó víztömeg literben megadva

 

1.

0-10 cm-ig

1

 

2.

10-20 cm-ig

3

 

3.

20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig

8

 

4.

100 cm-t meghaladó

15

 

5. Tengeri halak

 

A halak testhossza

1 cm halra jutó víztömeg literben megadva

 

1.

0-10 cm-ig

4

 

2.

10-20 cm-ig

12

 

3.

20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig

32

 

4.

100 cm-t meghaladó

60

 
       

C. Fán és talajon élő kétéltűek

 

Állat hossza - farkos
kétéltűek
cm

Állat hossza - farkatlan
kétéltűek
cm

Minimális
terület
m2

Egy állatra jutó minimális
terület csoportos tartásnál
m2

Minimális
magasság
m

 

1.

5-ig

2,5-ig

0,09

0,009

0,3

 

2.

5-t meghaladótól 10-ig

2,5-t meghaladótól 5-ig

0,12

0,015

0,3

 

3.

10-t meghaladótól 15-ig

5-t meghaladótól 7,5-ig

0,15

0,05

0,3

 

4.

15-t meghaladótól 20-ig

7,5-t meghaladótól 10-ig

0,2

0,07

0,3

 

5.

20-t meghaladó

10-t meghaladó

0,25

0,12

0,3

 

 

 D. Fél vízi kétéltűek

 

Állat hossza - farkos kétéltűek
cm

Állat hossza - farkatlan kétéltűek
cm

Minimális terület * 
m2

Egy állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m2

Minimális magasság
m

Minimális vízmélység
m

 

1.

10-ig

5-ig

0,15

0,015

0,3

0,1

 

2.

10-t meghaladótól 15-ig

5-t meghaladótól 7,5-ig

0,2

0,05

0,3

0,1

 

3.

15-t meghaladó

7,5-t meghaladó

0,25

0,07

0,3

0,15

 

E. Vízi kétéltűek

 

Állat hossza - farkos
kétéltűek
cm

Állat hossza - farkatlan
kétéltűek
cm

Minimális vízfelület
m2

Egy állatra jutó minimális
vízfelület csoportos tartásnál
m2

Minimális
vízmélység
m

 

1.

10-ig

5-ig

0,09

0,009

0,15

 

2.

10-t meghaladótól 15-ig

5-t meghaladótól 7,5-ig

0,12

0,025

0,15

 

3.

15-t meghaladótól 20-ig

7,5-t meghaladótól 10-ig

0,25

0,04

0,2

 

4.

20-t meghaladótól 40-ig

10-t meghaladótól 20-ig

0,3

0,085

0,2

 

5.

40-t meghaladó

20-t meghaladó

0,4

0,17

0,3

 

F. Fán- és sziklán élő gyíkok

 

Gyík hossza
cm

Minimális
terület
m2

Még nem ivarérett állatra
jutó minimális terület
csoportos tartásnál
m2

Ivarérett állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m2

Minimális
magasság
m

 

1.

20-ig

0,12

0,015

0,03

0,3

 

2.

20-t meghaladótól 50-ig

0,2

0,04

0,1

0,6

 

3.

50-t meghaladó

1,0

0,3

0,5

1,0

 

G. Talajon élő gyíkok

 

Gyík hossza
cm

Minimális
terület
m2

Még nem ivarérett állatra
jutó minimális terület
csoportos tartásnál
m2

Ivarérett állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m2

Minimális
magasság
m

 

1.

20-ig

0,16

0,02

0,08

0,3

 

2.

20-t meghaladótól 50-ig

0,3

0,05

0,15

0,3

 

3.

50-t meghaladó

0,6

0,2

0,3

0,3

&




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 22
Tegnapi: 44
Heti: 80
Havi: 334
Össz.: 208 191

Látogatottság növelés
Oldal: Állattartási rendelet
Bem 21. Lakóközösség közösségi oldala - © 2008 - 2018 - bemlakokozosseg.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: lépcsőház bejárat előtti parkolás - Vatera.hu